Zötyögünk a villamoson. Áron jó hangosan magyaráz a szemben ülő ismeretlen néninek (és egyúttal a villamos további 39 utasának): "Az én apukám tulajdonképpen egy szuperhős a bőre alatt, csak titkolja, de én tudom. Anyukám pedig.... (végigmér, töpreng)... ő a bőre alatt…

Sétálunk az őszi utcán, bele-belerohanunk az avarba, rugdossuk, röptetjük, kergetjük. Az egyik sarkon egy fiatalember igen csinos kupacot gyűjtött az elhullt őszi falevelekből, ezt próbálja egy nagy műanyag zsákba beszuszakolni. Miután megtelt a zsák, óvatosan belelép mindkét…

  Áron imponálni akar nekem: Tudod, Anya, nekem olyan éles a szemem, hogy amikor a múltkor megfogtam a szemgolyómat, mert meg akartam simogatni, teljesen megszúrta az ujjamat.... Az asszertív kommunikációé a jövő. Mondd el az elmondhatatlant, győzd meg a hallgatóságot a…

 Hétágra zuhog az eső, minek következtében szaporán kapkodjuk a lábainkat a buszmegálló irányába, Áron meg én. Lassan fogy belőlünk a szusz, de lassan elfogynak a lefutandó méterek is. Szerencsénk van, már jön is a degeszre tömött busz. Azért felpréselődünk mi is, nyögve,…

- Anya, te félsz valamitől?- kérdi Áron ma tőlem, miután elbúcsúztunk néhány helyes óvodás kislánytól és haza indultunk. - Hát, igen... a betegségtől. Meg a balesetektől. Féltem magamat és azokat is, akiket szeretek. - És a szörnyetegekkel hogy állsz? - Azoktól nem…