Ha ma nem csütörtök lenne és elseje, azt gondolnám, hogy péntek van és tizenharmadika. Olyan borongós, fejbevágós idő van, hogy sem az alvás, sem a játék nem ment, hiába próbálkoztunk ezzel-azzal. Ebédszünetben Apának produkcióztam egy sort, vigyorogtam és vigyorogtam, de hát az ebédszünet sem tart örökké. És ketten maradtunk Anyával. Délután kettőre aztán már olyan rossz lett a helyzet, hogy sem hason, sem háton, de még ölben sem volt jó. Anya elénekelte és táncolta az összes tudományát, de nem győzött meg. Volt ott szállj el kismadártól tavaszi szélig minden. Leginkább az Áronka szép, Áronka okos refrénű dal jött be nekem, az egész dal csak refrénből áll. Fél ötkor Anya döntött: kimegyünk sétálni! Kenguruba szuszakolt és már indultunk is. De előtte gondosan feltettük a tejet főni. Már jó messze jártunk, amikor Anya észbe kapott, futott haza, csak úgy lobogtam utána.
Remélem a holnapi nap jobb lesz. Nagy menetre készülünk.
A részleteket hétfőn elárulom.

ÁRON

A bejegyzés trackback címe:

https://aron.blog.hu/api/trackback/id/tr52215346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Boti Baba 2007.11.02. 09:20:21

Ez igen Áron. Te aztán jól bírod szusszal :) Anyukád nemkülönben! Azért nem ajánlatos ezt sűrűn eljátszanunk velük :)

Ingrid 2007.11.04. 08:11:31

Nagyon várom a részleteket a nagy menetről :)

Tejbaj: nagyon sajnálom, orrfacsaró szaga tud lenni, amikor odaég. Nem könnyű ennyi mindenre figyelni.

Zene: talán új irányzatot említek számodra, ez a musical. Próbáltátok már? Helénát álomba lehet táncoltatni a Mozart!-al. Egyelőre....

Puszillak, olyan szépséges vagy!

cucka 2007.11.05. 20:06:29

Hihetetlen, hogy napról napra mennyit nőssz! :) Nagyon jóképű kisherceg vagy! :)

Balázska 2007.11.06. 22:01:37

Édes kis Unokatesóm.
Ne csodálkozz, hogy anyukád elfelejtette a tejet, tudod, a mi szüleinknek rengeteg dolguk van, és mindenre nem tudnak figyelni. Minden óhajunkat, kivánságunkat lesik, nem csoda ha néha valamit elfelejtenek. Az én anyukám odateszi a pörköltet, és mire észbe kap, pergelt lesz belőle, na meg a krumpli püre, az sült krumpli, és sok hasonló esetet tudnék Neked mesélni.