2009.06.17. 13:07
Szobatisztaságról, együttalvásról, mumusokról és más fontos dolgokról...
... szól ez a bejegyzés, mert rájöttem, hogy nagyon rég nem írtam arról, hogyan alakul Áron fejlődése, önállósága.
Nappali pelenkátlanságának második hetében járunk, amit nem úgy kell érteni, hogy szól hogy bili vagy bármi, hanem úgy, hogy váltásruházattal alposan felszerelkezve garázdálkodunk a játszón és pedig nagyjából tízpercenként közlöm vele, hogy ez a fa irtó boldog lenne, ha megöntözné. Amióta nincs pelus nagyon nyilvánvaló, hogy mikor tartja vissza, ugyanis összeszorított combokkal jár. Fát locsolni persze nem akar, így aztán két típusú forgatókönyv létezik: egyik szerint hazáig szorongatja, de nem szól, hogy kell, a másik szerint szétterpesztett lábakkal kiengedi a nadrágon keresztül, utóbbi napokban már barátnőjének, Júliának is felhívja a figyelmét, hogy most ni mi következik! Nekem persze ilyenkor sem szól. A nappali szobatisztaságot azért volna jó szeptemberig elérni, mert az óvodábajárás egyik alapkövetelménye.
Az elalvás egyre nehezebben megy este is, pedig azzal soha nem volt gond eddig. Még abban az esetben is tiltakozik és harcol ellene, ha kimaradt a nappali alvás. Többszöri tapasztalat, hogy simán kibír 12-14 órás ébrenlétet, anélkül, hogy nyűgössé válna. Rendszerint az éjszaka közepén kiköt a szülői ágyban és közöttünk horpaszt reggelig.
Nagyon élénk képzeletvilága van, a fakanállal trombitál, különböző méretű kavicsok a család különböző tagjait szimbolizálják, ugyanígy az ablakunk előtt álló fák közül is a legterebélyesebb Apa, a fiatal csemete Áron, egy harmadik fa pedig én vagyok.
Már nem fél a farkastól, viszont az unokatestvére felvilágosította, hogy vannak boszorkányok, tőlük fél újabban. Ez azt jelenti, hogy napjában kábé 40szer zajlik le közöttünk a következő párbeszéd:
Áron: Anuci, itt vannak boszojkánok? Anya: Nincsenek boszorkányok, kicsim.
Á: Balászka asztmonta, hod vannak boszojkánok.
A: Igazából nem léteznek boszorkányok, csak a mesében, a könyvekben. De ide nem jöhenek. Mert ők csak a mesékben léteznek.
Á:Boszojkánok csak a mesékben létesznek. Hívjuk fel Balászkát, mondjuk meg neki.
Nem tudom, hogy mit ért Áron mesében való létezés alatt, gondot okozott eleinte, ha a magyarázat túl elvont számára, megérti-e, de az érveim rendszerint megnyugtatják. Arra a következtetésre jutottam, hogy nem kell minden apró részletbe bemenni, valószínűleg úgyis az en meggyőződésem az ami hat rá, nem annyira a szavaim. Nálunk legalábbis így működik.
Ó, és megjelentek az Ana, hogy lélegeznek az autók? típusú kérdések is, de ez a téma megérdemel egy külön posztot.
Zsibi
7 komment
Címkék: beszéd bili pelenka érzelmek fejlődése
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kismaruszja 2009.06.17. 14:15:43
Tudod, mindig eszembe jut, amit az orvosok mondtak nektek az újszülött Áronról. Alaposan rácáfolt mindenre, egy igazi szuper törpe :) Büszkék lehettek rá.
Oviig még sok idő van, megoldódik minden addigra, hogy aztán jöhessen más megoldanivaló :)
Szép napot nektek:
Marcsi
Ingrid 2009.06.17. 16:48:29
Balázskának mi is üzenjük, hogy a boszik csak a mesében léteznek, és ott is a jó gyerekek ártalmetlanná tudják őket tenni ;)
Szobatisztaság: mindenkinek más válik be. Tetszik, hogy pelenka nélkül, tartalék ruhával indultok útnak, így a visszaesés esélye kevés, ettől már csak jobb lesz.
Aludni pedig a szülők ágyában a legjobb! :)
thinuviel 2009.06.18. 07:05:11
A szobatisztaság terén bátrak vagytok! Mi is neki kell álljunk annak, hogy ki is megyünk pelus nélkül. Itthon már 90%-os balesetmentesség van. Kéri a bilit. Vagy néha felkuncsorogja magát a wc-re. Hány rend ruhával-cipővel indulsz neki egy sétának???
Az alvás, hááát, tuti a szülőkkel a legjobb, de nekünk ebben nincs részünk. A mi gyerekeünk szeret egydül aludni a kiságyában. Remélem nem lesz ez másként, ha végre egyszer külön sozbája is lesz...
Nagyon komoly dumája van Áronnak, irtó okos!
BPanka 2009.06.18. 15:39:58
Nálunk szobatisztaságnak még híre-hamva sincs, igaz, minket nem is sürget, és nem is motivál ilyen határidő, mint ezt a komoly, oviba készülő fiatalembert. :-)
gneke 2009.06.18. 22:39:47
Ügyesen haladtok a szobatisztasággal - itt 3 év az oviba jutás korhatára és addigra elég szobatisztává válni. Megdöbbentett, hogy nálatok máshogy van.
Nagyon értelmes kisfiatok van!
Zsibrák 2009.06.20. 06:27:54
Csengemami: általában három kicsi bugyi és három rövidnadrág lapul a táskában és egy váltás póló, nagyon kicsi helyet foglal el.
Gneke, nálunk is három év az alsó korhatár, ám a gyermek 2. születésnapjától kezdődően újra el kell kezdenie dolgozni az anyának. A 2-3 éves kor közötti időszakot mindenki úgy oldja meg, ahogy tudja: nagyszülők, dadus, magánóvoda, ritkább esetben bölcsi. Bölcsibe nehéz bejutni és rémesek a körülmények. Mivel románul folynak a foglalkozások, nálunk ez nem opció. Egyelőre úgy tűnik, hogy Áron egy Tvár meletti faluba fog járni egy magyar tannyelvű óvodai csoportba.
boldogmamamacska 2010.05.07. 12:09:11
Ja a www.pelus.hu/regisztralj oldalon kell regisztrálni